Vitaminok a csontok, porcokért

Minden vitamin fontos a csontok egészséges fejlődéséhez mégis vannak amik fontosabbak:

Amit én "kiderítettem" a Balázs számára: D-vitamin (vigantolt kap), Ca-Mg (2:1), C-vitamin (500mg), Kollagén (van a zselében és a kocsonyában is :) )
Kap még Güközamin-szulfátot, Kondroitin-szulfátot, MSM-t (Béres-porcerő Forte, és Fittnatura temékek)

D-vitamin:
A neve sok más vitaminhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Egyaránt hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet képes a szintetizálni és számos életfunkcióban fontos szerepet játszik.
Napfény segítségével a szervezet elő tudja állítani, ugyanakkor táplálkozás során is pótolni tudjuk. Két fő formája van, D3 (kolekalciferol) és a D2 (ergokalciferol). Míg előbbi az UV-B-sugárzás hatására a bőrben képződhet 7-dehidro-koleszterinből. Állati eredetű élelmiszerekből D3-at és D2-t is magunkhoz vehetünk, míg a növényi ergoszterinből ultraibolya fény hatására ergokalciferol képződik, így növényi és gombaeredetű élelmiszerekből D2-höz juthatunk. Érdekesség, hogy az ipar is ebből állítja elő.
Önmagában a vitamin inaktív, a vérrel a májba jut, ahol átalakítással kalcidiol (25-hidroxikolekalciferol) keletkezik. A vesében további enzimatikus folyamatok hatására létrejön a D-vitamin szervezetünkben legaktívabb formája, a kalcitriol. A szintézis kétszer olyan intenzív fiatalokban, mint idősekben, akik esetében ezért a hiányállapot létrejöttének veszélye nagyobb. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel. Napi néhány perc napozással fedezzük az igényt, sőt a hivatalos álláspont alapján a nyári napozás a téli vitaminigényt is fedezheti.
A D-vitamin szervezetben betöltött szerepe, hogy szabályozza a növekedést, a fejlődést és a csontok helyreállítását a kalcium és foszfát vékonybélből történő felszívódásának kontrollálásával, valamint az osteoblast(csontképző)- és osteoclast(csontfaló sejtek)-aktivitást is befolyásolja. A csontok, ízületek, fogak optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin bevitel. Hiánytünete gyermekkorban az angolkór, ami nem megfelelő csont- és ízületi fejlődéssel, gyenge izomzattal jár, felnőttkorban az osteomalacia(csontlágyulás) és osteoporosis, ami törékeny csontokat és izomgyengeséget eredményez.
Fontos tünet még a hypokalcaemia kialakuló vázizom görcs. Elégtelen táplálkozás során pótlásra lehet szükség, különösen igaz ez az amenorrhoeás sportoló nők esetében, akik az osteoporosisra hajlamosabbak. A kombinált D-vitamin- és kalciumpótlás lelassíthatja, gátolhatja a csonttömeg vesztést és a már kialakult állapot romlását.
Ilyen célokra napi szinten kb 1000-1500 mg/nap kalciumra és 400 IU D-vitamint használnak, de ebben az orvosi előírás lesz a döntő, mivel az egészségi állapot fogja befolyásolni a dózisokat.
Forrásai: máj, tőkehalmájolaj, vaj, tojássárgájában.
Sportolók napi szükséglete: 200-600 NE/nap, illetve egyes nézetek szerint 1000-3000 NE/nap
forrás: Fittnatura


Az elválaszthatatlan páros

A kalcium és a D-vitamin együttesen részt vesznek csontrendszerünk alakulásában. A csontfelépítés és csontlebontás egy állandó folyamat. Gyermekkorban a csontképződés van túlsúlyban, fiatal felnőtteknél egyensúlyi állapot van a két folyamat között, majd a kor előre haladtával a csontvesztés fokozódik. Már gyermekkorban rendkívüli szerepet kell, hogy kapjon a csontok erősítése, kellő kalcium és D-vitamin bevitellel, valamint mozgással, és ezt folytatva karban tarthatjuk vázrendszerünket a későbbiekben is!

A kalcium

Egy átlagos testtömegű felnőtt szervezete kb. 800-1200 g kalciumot tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a 99%-a a csontokban és a fogakban található, fenntartva azok szilárdságát. A maradék 1% a sejten kívüli folyadékban és a lágy szövetekben látja el olyan fontos feladatait, mint az izom összehúzódás megindulása, ingerlékenység szabályozása, valamint a véralvadásban illetve különböző enzimműködésekben való részvétel. A táplálékkal bevitt kalcium hasznosulása 25 éves korig 60%-os, majd kb. 40%-ra csökken. A felszívódást több tényező is befolyásolja.

Segítő tényezők:
  • Táplálék D-vitamintartalma
  • Laktóztartalom
  • Savas közeg
  • Napi többszöri étkezés
  • Fizikai aktivitás
Gátló tényezők:
  • Táplálék magas oxálsavtartalma (pl. csokoládé, kakaó, zellergumó, rebarbara, sóska, paraj)
  • Táplálék magas fitinsavtartalma (száraz hüvelyesek, búzakorpa)
  • Táplálék magas foszfortartalma (pl. tartósított és félkész termékek, ömlesztett sajtok, belsőségek, húskészítmények, konzervek, kóla, csokoládé, kávé, olajos magvak)
  • Étrendünk túlzott fehérje- és zsírtartalma
Kalciumra szüksége van a szervezetnek, hogy megelőzzük a hiányuk esetén fellépő csontritkulást, fogszuvasodást, magas vérnyomást, terhességi toxikózist, tetániás görcsöket vagy a kézremegést. (Megjelenésük esetén viszont feltétlen keressük fel orvosunkat, hisz ezeket a panaszokat más okok is kiválthatják!). 



Napi ajánlott mennyiséget gyermekek esetében 800 mg-ra, serdülők és felnőttek esetében 1000 mg-ra, míg terhesség, szoptatás és csontritkulás esetén 1500 mg-ra becsülik. Ezeket a mennyiségeket tejtermékek, halak, olajos magvak, zöldségek (pl. szójabab, karalábé, kelkáposzta, sütőtök, zöldborsó), gyümölcsök (pl. banán, birsalma, eper, szeder, narancs, naspolya) és ásványvizek (pl. Visegrádi, Kristályvíz) rendszeres és változatos felhasználásával biztosítani tudjuk.

A túlzott bevitelnek is vannak veszélyei (székrekedést, magnézium-, cink- és vasfelszívódási zavart, vesekőképződést okozhat), de önmagában egy vegyes táplálkozás esetén ilyen probléma ritkán fordulhat elő. 

A D-vitamin

Ezt a vitamint táplálékkal tudjuk felvenni, de az elővitaminjából a bőrben ultraibolya sugárzás hatására is képződnek. A szükséglet fokozódik a téli hónapokban, terhességben, változó- és idős korban, ráadásul a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis sokkal intenzívebb, mint az idősekében.

Feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának, és ezek csontokba való beépülésének szabályozása. Hiányában ezek a felszívódási és beépülési folyamatok szenvednek csorbát. Csontlágyulás, izomgyengeség léphet fel, de gyakoribbak különböző daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és bizonyos időskori tudatzavarok kialakulása is. Túladagolása (melyet az étrend kiegészítők elégtelen szedése okozhat) növeli a vesekövesség előfordulási arányát, sőt toxikus tüneteket is okozhat. D-vitaminhoz juthatunk pl. halmájolajokból, tejtermékekből, vajból, tojásból és búzacsírából.

Tehát e vitamin és ásványi anyag együttes meglétének fontossága az étrendünkben vitathatatlan. Törekedjünk ezeket természetes forrásokból biztosítani és legyen meg az állandó utánpótlás belőlük, hisz szervezetünk folyamatosan hasznosítja, sőt feléli ezt a készletünket.
forrás: Házipatika

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése