Tegnap reggel haza jöttünk!
Minden rendben, egy kicsit sápadt és nincs nagyon étvágya de iszik és az jó.
Az éjszaka is jól telt azt leszámítva, hogy 2 óránként arra riadtam, hogy elaludtam és most mi történt!? Remegő kézzel gyújtottam fel a kislámpát, hogy megnézzem nem véres e a szája, minden rezdülésére összeugrik a gyomrom a félelemtől! Meddig lesz ez így?
A férjem reggel jött haza a munkából, megkérdezte hogy aludtunk, erre elsírtam magam, hogy olyan nehéz. Elmondtam neki a félelmeim, ő átölelt és azt mondta: most sírsz amikor túl vagyunk a nehezén?
Akkor és ott nem volt idő kétségbe esni és sírni! Bár utólag mondta a nővérke, hogy engem figyelt mikor ájulok el - gondolom jól nézhettem ki :).
Biztos pár hét múlva már másként gondolok az egészre de még nem vagyok túl rajta, még nem gyógyult be a seb, addig biztos nem lesz nyugalmam!
2012.12.17 ma sem megyünk meg haza ︶︿︶ éjjel a picilány belázasodott kap antibiotikumot és holnap meglátják a dokik mi legyen.
2012.12.16 4:58 éjjel minden rendben volt, ivott, fel keltünk a mosdóba és aludt. alszik most is és nekem az jutott eszembe, hogy ezert a kis tündérért mar hányszor imádkoztam, hogy maradjon velem amikor meg a pocakomba volt és ezt tettem tegnap is amíg bent volt a műtőben...
2012.12.15
ma reggel mentünk haza a 24órás mehfigyelés után, mert a mandula műtét utáni 8. napon vérzett Adrika. De már megint itt vagyunk mert felszakadt a műtét helyén. Riasztottuk a családot, mama a fiúkkal, papa behozott minket, apa meg a munkából izgult pici lányáért.
Mivel nem sikerült a vérzést elállítani be kellett vinni a műtőbe, újra altatták és elállították a vérzést. Most már jól van, alszik és én őrzöm az álmát.....
Mivel nem sikerült a vérzést elállítani be kellett vinni a műtőbe, újra altatták és elállították a vérzést. Most már jól van, alszik és én őrzöm az álmát.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése